Franciaországban a névnapokat a katolikus naptár szerint annak a szentnek az ünnepén tartják, akiről egy személyt elneveztek. Hagyományosan ez egy jelentős alkalom volt a vallásos háztartásokban, amelyet a szentmisén való részvétel, az imádkozás és az áldások átvétele jellemez. Manapság gyakran szerényebb az ünneplés, amikor a barátok vagy a család apró ajándékokkal, virágokkal vagy képeslappal tisztelegnek az illető névadója előtt. A névnapokat gyakrabban tartják meg az idősebb nemzedékek vagy vidéken, bár egyesek még mindig kulturális szokásként tartják számon. A névnapok világszerte eltérő jelentőséggel bírnak, különösen az erős keresztény vagy ortodox hagyományokkal rendelkező országokban, mint Görögország, Lengyelország és Magyarország. Ezeken a vidékeken a névnapok olyan jelentősek lehetnek, mint a születésnapok, ünnepi összejövetelekkel, ételekkel, jókívánságokkal. A születésnapokkal ellentétben ezeket a naptár rögzíti, és ugyanazon a napon sokan megosztják. Bár kevésbé gyakori a modern világi társadalmakban, a névnapok továbbra is az identitás és az örökség ünneplésének értelmes módja.
